Szombathelyi egyházmegye
| Szombathelyi egyházmegye (Dioecesis Sabariensis) | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
| Területi fennhatóság | Vas vármegye, Zala vármegye |
| Főegyházmegye | Veszprémi |
| Metropolita körzet | Veszprémi egyháztartomány |
| Esperesi körzetek | jáki, kemenesaljai, kőszegi, letenyei, lenti, őrségi, sárvári, szombathelyi, vasvári, zalaegerszegi |
 é. sz. 47° 13′ 51″, k. h. 16° 37′ 06″47.230720°N 16.618351°E | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 4660 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 390.470 (2010) |
| Egyházmegyéhez tartozók | 302.538 (77,5%) |
| Plébániák | 76 |
| Parókiák | 1 |
| További jellemzők | |
| Egyház | katolicizmus |
| Rítus | latin |
| Alapítás ideje | 1777. június 17. |
| Székesegyház | Szombathelyi székesegyház |
| Védőszent | Tours-i Szent Márton |
| Papjai | 146 |
| Vezetése | |
| Pápa | Ferenc |
| Püspök | Székely János |
| Metropolita | Udvardy György |
| Segédpüspök | Fekete Szabolcs Benedek |
| Apostoli kormányzó | emeritus Császár István |
| Térkép | |
 | |
| Szombathelyi egyházmegye | |
| Honlap | |
| Szombathelyi egyházmegye weboldala Szombathelyi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathelyi egyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A Szombathelyi egyházmegye (latinul: Dioecesis Sabariensis) római katolikus egyházmegye Magyarországon. 1777. június 17-én hozta létre Mária Terézia királynő. Védőszentje Tours-i Szent Márton. Jelenlegi püspöke Székely János.[1] Katedrálisa a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyház.
Terület
[szerkesztés]Az egyházmegye területe 4660 km². Magában foglalja Vas vármegye majdnem egészét, Zala vármegye nyugati részét Zalaegerszeggel együtt, továbbá néhány Veszprém és Győr-Moson-Sopron vármegyei községet. Székhelye Szombathely.
Történelem
[szerkesztés]Mária Terézia királynő 1777-ben úgy döntött, hogy Szombathely központtal külön egyházmegyét hoz létre. Területét a Győri, a Veszprémi és a Zágrábi egyházmegyékből szakította ki. Első püspökévé VI. Piusz pápa engedélyével a rendkívül művelt Szily Jánost választotta, aki fellendítette a várost. Lebontatta a romos várat, helyén épült fel Hefele Menyhért tervei alapján a püspöki palota, majd a székesegyház és a szeminárium.
A kiegyezés után a városiasodás és az elvallástalanodás új kihívások elé állította az egyházmegyét. A városba költözött, társadalmi kapcsolataikat elvesztett emberek körében megjelenő szociális problémákra válaszul az egyház hitbuzgalmi, karitatív és nővédelmi egyesületeket hozott létre, melyek szociális hálót és közösséget nyújtottak. A katolikus egyház elvesztette korábbi privilegizált helyzetét más felekezetekkel szemben, ami különösen az oktatás területén vált láthatóvá; erre válaszul igyekezett vonzóvá tenni iskoláit, azok fenntartására sokat áldozott. Az egyházmegyében új szerzetesrendek telepedtek meg, a szombathelyi szeminárium pedig számos elkötelezett papot nevelt.[2]
20. század
[szerkesztés]1922-ben az új államhatárokhoz igazodva mintegy 100 000 híve az újonnan létrehozott Kismartoni egyházmegyéhez, 67 000 hívő pedig a Maribori egyházmegyéhez került (ez utóbbi terület ma már a Muraszombati egyházmegye része). 1945-ben a székesegyház is súlyos károkat szenvedett, statikai helyreállítását Kovács Sándor püspök végeztette el, ám csak 1990-ben kezdődött el a templombelső díszeinek helyreállítása. 1952-ben megszüntették a szeminárium működését.
A rendszerváltás után
[szerkesztés]1990-től kezdve az egyházmegye visszakapta korábbi intézményeit, a püspöki általános iskolát, illetve az akkori Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán megindult a hittanár-képzés. Létrejött a Martineum Felnőttképző Akadémia,[3] 2008 őszén pedig megjelent az egyházmegye hivatalos lapjának, a Martinus-nak[4] az első száma.
1991-ben első alkalommal látogatta meg pápa, II. János Pál, aki a repülőtéren szentmisét mutatott be.[5]
Szervezet
[szerkesztés]Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
[szerkesztés]
Az egyházmegye jelenlegi püspöke 2017 óta Székely János, korábbi esztergom-budapesti segédpüspök.[1]
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
|
Székely János szombathelyi püspök |
Budapest, 1964. június 7. (60 éves) | 2017. június 18.[1] |
|
Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök |
Kőszeg, 1977. december 17. (46 éves) | 2022. március 11. |
Területi beosztás
[szerkesztés]Az egyházmegye plébániáit tíz esperesi kerületbe osztották be:
- Jáki Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
- Kemenesaljai Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
- Kőszegi Esperesi Kerület (6 plébánia tartozik hozzá)
- Lenti Esperesi Kerület (8 plébánia tartozik hozzá)
- Letenyei Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
- Őrségi Esperesi Kerület (7 plébánia tartozik hozzá)
- Sárvári Esperesi Kerület (10 plébánia tartozik hozzá)
- Szombathelyi Esperesi Kerület (11 plébánia tartozik hozzá)
- Vasvári Esperesi Kerület (5 plébánia tartozik hozzá)
- Zalaegerszegi Esperesi Kerület (8 plébánia tartozik hozzá)[6]
Egyházközségek
[szerkesztés]A püspökség területét 76 plébániára osztották fel. 146 papja és 64 szerzetese van. (2008)
Tevékenységek
[szerkesztés]Hitélet
[szerkesztés]Az egyházmegye területén élő 376 500 lakosból 295 000-et kereszteltek katolikus szertartás szerint (78,4%).
Szomszédos egyházmegyék
[szerkesztés]- Maribori főegyházmegye (délnyugat)
- Kismartoni egyházmegye (észak)
- Győri egyházmegye (északkelet)
- Veszprémi főegyházmegye (kelet)
- Kaposvári egyházmegye (délkelet)
- Varasdi egyházmegye (dél)
- Muraszombati egyházmegye (délnyugat)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Székely János a Szombathelyi egyházmegye megyéspüspöke (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2017. június 18. (Hozzáférés: 2017. június 18.)
- ↑ Hogyan válaszolt a Szombathelyi Egyházmegye a dualizmus kihívásaira? – Könyvbemutató Szombathelyen (magyar nyelven). Magyar Kurír, 2019. január 26. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ A Martineum honlapja. [2019. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
- ↑ Martinus
- ↑ II. János Pál Szombathelyen (videóval). Szombathelyi TV. (Hozzáférés: 2010. november 6.)
- ↑ A Szombathelyi Egyházmegye név- és címtára 2009. [2010. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
Források
[szerkesztés]- Catholic Hierarchy
- www.gcatholic.org
- Statisztikák: Annuario pontificio 2008
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (magyar, angol, német)
- A Szombathelyi Egyházmegye története, 1-3.; szerk. Géfin Gyula; szerzői, Szombathely, 1929–1935
- 1. Szily János, Herzan Ferenc gróf bíboros, Somogy Lipót és Bőle András püspökök élete és működése; 1929
- 2. Balassa Gábor / Szenczy Ferenc / Szabó Imre; 1929
- 3. Történelmi névtár; 1935
- A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve. 1777–1977; szerk. Fábián Árpád, közrem. Sill Ferenc; Szombathelyi Egyházmegyei Hatóság, Szombathely, 1977
- Szent Márton egyházmegyéje; szerk. Szamos Rudolf; Pannon Műhely, Szombathely, 1991
- A vasvári káptalantól a szombathelyi püspökségig. A Szombathelyi Egyházmegye története; összeáll. Kiss Gábor, Zágorhidi Czigány Balázs, Pál Ferenc; Szombathelyi Egyházmegye–Martinus, Szombathely, 2012
- Tóth Krisztina: A szombathelyi egyházmegye története. Grősz József egyházkormányzása idején, 1936–1944; MTA-PPKE "Lendület" Egyháztörténeti Kutatócsoport–Gondolat, Budapest, 2015 (Bibliotheca Historiae Ecclesiasticae Universitatis Catholicae de Petro Pázmány Nuncupatae Ser. 2. Collectanea studiorum et textuum Classis 1.)
- "Az Úr irgalma, hogy nem vesztünk el". A Szombathelyi Egyházmegye második világháborús kárjelentései, 1944–1948; sajtó alá rend., Rétfalvi Balázs, Tangl Balázs; Martinus, Szombathely, 2017 (Géfin Gyula kiskönyvtár)
- A Szombathelyi egyházmegye zsinatai; összeáll., bev., jegyz. Bakó Balázs; MTA BTK TTI, Budapest, 2017 (Magyar történelmi emlékek. Okmánytárak. Egyháztörténeti források)
- Pál Ferenc: A Szombathelyi Egyházmegye a dualista államban, 1867–1914; Szülőföld, Gencsapáti, 2018 (Géfin Gyula kiskönyvtár)
